India Istennői a Hopp Ferenc Múzeumban

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum évtizedek óta nem rendezett hindu művészetet bemutató kiállítást. Ennek a korszaknak vet most véget a legújabb tárlat, amelynek összeállításakor Válóczi Róbert kurátor egy izgalmas szemüvegen keresztül nyúlt a témához: az ősi hindu Istennőket tette kiállítása fókuszpontjába, hogy aztán társadalomban betöltött szerepük szerint párhuzamba állítsa őket India mai lányaival és asszonyaival. Az eredmény egy sok látni- és olvasnivalót kínáló, több ezer év történetét bemutató kiállítás lett.

A Dévi, vagyis az Istennő, gyakran emlegetett fogalom Indiában és a hindu világban. Mi itt Európában hallomásból ismerünk persze egyet, kettőt közülük, talán a hozzájuk kötődő, csodálatosan megírt történetekből is eljutott hozzánk néhány, de hogy legtöbbünknek igencsak felszínes a tudásunk róluk, az sajnos egészen biztos.

India Istennőinek számos arca van, s ezekhez az arcokhoz más-más megjelenési formák és tradíciók kapcsolódtak az évezredek során. Talán az egyik legfeltűnőbb különbség a mi női, keresztény szentjeinkhez képest, hogy India Istennői rendkívül színesek, ékszerrel díszítettek, akik sokszor bizony nőiességük teljes pompájában sem félnek megmutatkozni a földi halandók előtt. Azonban egy hindu Istennő nem csak szép lehet, Ő a hűséges Feleség megtestesítője is, aki szelíden ül férje ölén. Ő az Anya, a mindenség és minden születő élet teremtője. De Ő a vad Harcos is, aki elpusztítja a gonoszt, és megmenti a világot a pusztulástól. Léteznek azonban másfajta szépségek, más feleségek, másféle anyák és más harcosok is Indiában. Ők a földi nők: asszonyok, lányok és anyák. Habár ők is elbűvölőek, gondoskodóak, a teremtő erő és a harchoz szükséges erények birtokosai, mégsem szentelnek nekik templomokat, nem mutatnak be hódoló áldozatokat, sőt sokszor éppen az ellenkező bánásmódban részesülnek a mai Indiában. Pedig nők nélkül Indiában sem lenne élet, társadalom, vallás vagy művészet. Akkor talán az Istennő mégsem nő? Vagy talán egy mai nő nem ugyanazokat a szerepeket veszi magára, mint egy Istennő? Ez a kérdéskör adta az alapját a Hopp Múzeum hindu művészeti kiállításának, mely nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a hindu Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Teszi ezt úgy, hogy miközben az Istennőt szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jeleníti meg, az idealizált női szerepek mai földi társadalomban való megvalósulását is kutatja.

A kiállítás tárgyai között találkozhat a látogató az Indus-völgyi civilizáció korai korszakából származó termékenységi szobroktól kezdve a 19. századi, a bombayi bazárban kapható szuvenír tárgyakon át mai képregényekkel és vetített fotókkal is. Az Istennők történetei ugyanakkor nemcsak tárgyakon és képzőművészeti alkotásokon keresztül jutnak el a látogatókhoz, hanem érdekes, amolyan női szívekhez szóló leírásokon keresztül is, s ezek mi másról is szólhatnának, mint a szerelemről, a női önfeláldozásról, vagy éppen a szeretteikért folytatott heroikus küzdelemről.

S hogy el ne felejtsük, hogy mégis csak egy 21. századi kiállításról van szó, a jórészt először látható, a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményéből napvilágra került műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) is segíti az ismeretszerzést és az adott témában való elmélyülést, a kiállítási koncepcióhoz szervesen kapcsolódó kerti tárlaton pedig a festő és képregényrajzoló Abhisék Szingh kortárs Istennő-adaptációi inspirálnak mindenkit a látottak továbbgondolására. Az ismert indiai művésszel egyébként hamarosan személyesen is találkozhat a budapesti közönség, hisz a Múzeumok Éjszakáján ő is múzeum vendége lesz.


ISTEN ǀ NŐ

A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest

2019. január 6-ig




Galéria:

1./Főkép: Durgá, Templomi szekér (ratha) díszítése, részlet, Dél-India, 18–19. század. Tíkfa, ébenberakással, 30x15x15 cm

2. Füstölőtartó (részlet), Dél-India, 17–18. század. Bronz, 44,2 x 10,5 x 10,5 cm 

3. Abhisék Szingh: Bhadrakálí (A békés Kálí), 2014. Akrilfesték, gouache, tinta, vászon (Digitális reprodukció), 180×120 cm



Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu