A Radnai-gyűjtemény mesterművei

Hogyan festett egy 20. századi műgyűjtő otthona? Kiknek a képei sorakoztak a nappalijaik, étkezőik, hálószobáik falain? A Bibliamúzeum legújabb időszaki tárlata e kérdésre Radnai Béla magángyűjteményének bemutatásával válaszol.

Ismét új időszaki kiállítást köszönt a Bibliamúzeum! Ezúttal a 20. századi neves műgyűjtő, Radnai Béla magángyűjteményének legjelentősebb alkotásait mutatja be, s teszi ezt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum segítségével, hisz az itt látható kiállítási anyag minden egyes darabja onnan érkezett.

Radnai Béla, pontosabban dr. Radnai Béla (1891-1962) neve és emléke a magyar gyorsírás feltalálójaként él mindannyiunkban, ám műgyűjtőként is érdemes rá emlékezni. Radnai a 30-as évek elején, tehát negyvenéves kora körül kezdte el a hazai kortárs művészek alkotásait gyűjteni. Ez úgymond általános jelenség volt akkoriban a műgyűjtők körében, hisz épphogy túl volt az ország az 1929-es gazdasági világválság okozta sokkon, ami  után – a 19. századi gyakorlattal ellentétben – nemigen volt senkinek pénze nemzetközi remekműveket vásárolni. A figyelem, így Radnaié is, a szintén kiváló, ám jóval olcsóbb kortárs hazai művészek felé fordult, az ő alkotásaikból igyekeztek gyűjteményüket felépíteni.

Radnai Béla magángyűjteménye sok szempontból különleges jelentőségű: egyrészt betekintést enged a korszak műgyűjtésének sajátos hálórendszerébe, ugyanakkor rámutat a különböző művészeti körök jelentőségére is. Az 1920-1930-as években megalapított társaságok közé tartozott a Szinyei Merse Pál Társaság, a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Egyesülete, a Wagner-asztal, illetve a Radnai Béla által is látogatott Gresham-kör. Az utóbbi csoportba nemcsak művészek tartoztak, hanem műgyűjtők, kritikusok, műkereskedők, műkedvelők és olykor egy-egy közgyűjtemény vezetője is ellátogatott az összejövetelekre. Miközben a művészi csoportok egymás mellett működtek, a tagok tekintetében előfordultak átfedések. A résztvevőket a hasonló érdeklődés és a baráti szálak kötötték össze. Radnai Béla kollekcióját elsősorban a Gresham-kör művészeinek munkáival gyarapította, akikkel a Cimbalom utcai lakásán vagy a művészek műtermében találkozott. Ezek az összejövetelek egyrészt lehetőséget nyújtottak a művészek és a műgyűjtők közötti kapcsolattartásra, másrészt a műalkotások értékesítésére is.

Radnai halála után – mivel családja számára nagy terhet jelentett a műalkotások fenntartása és egyben tartása – számos város versengett a gyűjtemény elhelyezéséért. Ebből a versenyből végül Győr, nevezetesen a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum került ki győztesen, ahol immár tizenhárom éve várják a látogatókat a több mint száz remekműből (festményből, grafikából, szoborból) álló kollekció megismerésére.

A Bibliamúzeum mostani tárlatán e gyűjtemény egy kisebb, ám még így is sok látnivalót kínáló szeletét ismerhetik meg a fővárosi múzeumlátogatók. A kiállításon,  mely egyébként igyekszik azt az érzést kelteni, mintha Radnai egykori nappalijában járnánk, olyan alkotóktól láthatnak igazi mesterműveket, mint Szőnyi István, Egry József, Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József, Barcsay Jenő, Kmetty János, Borsos Miklós, Bernáth Aurél, Medgyessy Ferenc vagy Ferenczy Noémi.  A kiállítás a gyűjtemény mellett – fényképek és néhány személyes tárgy segítségével – magát a gyűjtőt is megidézi, de ha szánnak rá időt, egy székben ülve életéről is olvashatnak érdekességeket.


Kezeink munkáját tedd maradandóvá – 20. századi mesterművek a Radnai-gyűjteményből

Bibliamúzeum, Budapest

2018. október 13-ig


KÉP:

Rippl-Rónai József: Csendélet maszkkal, 1910 körül

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu