Szívmelengető középkor

Bizony volt olyan idő az emberiség történelmében, amikor a füstnélküli, meleg szoba csak egy álom volt. Így volt ez a zord teleiről híres, középkori Svájcban is, ahol a torokkaparós helyzetet a helyi mesteremberek mégsem akarták annyiban hagyni, s igyekeztek minél hamarabb valamilyen megoldást találni. Munkájuk a 12. század körül ért be, hisz ekkor született meg műhelyeikben a közép-európai lakáskultúra egyik legnagyobb találmánya: a kályha, mely azután igen gyorsan meghódította egész Európát, így hazánkat is. A BTM Vármúzeuma most a 14-16. századi Magyarországra hívja látogatóit, mégpedig azért, hogy megmutassa, nálunk milyen is volt a középkori kályha- és csempedivat.

A szakemberek jelenlegi tudása szerint az első, ún. szemekből kirakott kályhák valószínűleg már a 9. században is megjelentek, de a kályhacsempéket (régészeti leletekből) mégis csak a 12. századtól ismerjük.  Kezdetben a mesterek, a többcélú kemencékhez hasonlóan, agyagból készült kályhák falára  tapasztottak különféle cseréptányérokat, mert rájöttek, hogy az így jobban megtartja a meleget. Később ezt továbbgondolva, már külön erre a célra kifejlesztett kályhaszemekből – amelyek a mai égetett kerámiából készült kályhacsempék elődei voltak – építették a kályhákat. Az új, füstnélküli, így életminőséget is nagyban javító fűtőtest egyik nagy előnye volt, hogy kevés pénzből is elő lehetett állítani, ugyanakkor az idők során hihetetlenül gazdag forma- és színvilága alakult ki, így a cserépkályha (legyen akár paraszti, akár királyi családról szó) csakhamar a szoba presztízs értékű dísze is lett.

Az idővel jól dacoló kályhacsempék ma a régészeti ásatások legmegbecsültebb leletei közé tartoznak, és szerencsére az elmúlt évtizedekben számos lelőhelyről, így királyi paloták, várak, kolostorok, városi lakóházak, vidéki nemesi kúriák, sőt paraszti otthonok feltárásai közben is kerültek elő rendkívül értékes darabok. Ma ezek mindegyike különböző hazai múzeumok gyűjteményeiben található, átfogó bemutatásukra azonban egészen eddig egyszer sem került sor. A Vármúzeum kiállítása tehát egy igazi „one and only” élményt adó tárlat, ahol a látogatók szépen felépített tematikus sorrendben ismerkedhetnek meg a kályhacsempék hazai „evolúciójával”, készítésük titkaival és történeteivel.

A mintegy harminc gyűjteményből származó, közel ötszáz darabos kiállítási anyag legszebbjei között persze az egykori magyar nemesi és királyi családok kályháit díszítő csempék állnak, de a tárlat nem mulasztja el bemutatni a népi kályhakészítés emlékeit sem. A látogatók útjuk során (amire a termekben igen jól működő légkondicionáló miatt érdemes egy kardigánt is vinniük) megtudhatják, milyen motívumokat égettek a csempékbe Zsigmond király, az Anjouk vagy a Hunyadiak idejében, megnézhetik a visegrádi királyi palota egyik cserépkályhájának hű mását, videón végigkövethetnek egy restaurálási folyamatot, számtalan érdekességet olvashatnak a kályhacsempék készítésének módjairól vagy díszítésük, motívumviláguk miértjeiről, s ha elfáradtak, akkor lehuppanhatnak egy kényelmes kanapéra is, ahol olvasólámpák fénye alatt, érdekes történeteken keresztül ismerkedhetnek meg a középkori csempéken gyakran ábrázolt személyek, így királyok, szentek, lovagok, ismert mitológiai alakok legendás tetteivel, megértve, hogy egyikük vagy másikuk ábrázolása miért is volt annyira felkapott a korabeli kályhacsempéken. A kiállításon a csempék mellett kályhákat ábrázoló festmények, grafikák, valamint a kályhákhoz kapcsolódó egyéb berendezési és használati tárgyak is megtekinthetők.

 


Szívmelengető középkor. Kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon (14-16. század)

Budapesti Történeti Múzeum –  Vármúzeum

2018. szeptember 2-ig



Képek forrása: Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum



Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu