A csodálatos kenyérszaporítás

A csodálatos kenyérszaporítás – Karátson Gábor akvarelljei Márk evangéliuma szerint című kamaratárlat február 10-ig látogatható a budapesti Bibliamúzeumban.

Karátson Gábor 2014-ben megjelent A csodálatos kenyérszaporítás című regényében van egy epizód, amelyben egy egyiptomi sziklakolostor refektóriumában látjuk Jézust, kezében vödrök, festékek, ecsetek. Jézus munkához készülődik, hiszen freskót rendelt tőle az apátúr, most megérkezett, hogy elkészítse azt. A megrendelt képnek a csodálatos kenyérszaporítás jelenetét kell ábrázolnia; úgy, ahogy megtörtént egykor a genezáreti tó partján, Jézusnak „az ötezer ember jóltartásának történetét kellene megfestenie”. Ki lenne erre alkalmasabb, gondolhatnánk, mint Ő, hiszen általa történtek az események, általa a csoda. A Karátson-i apokrif szerint azonban a falfestmény nem készül el. Jézus egyszer csak elfordul a faltól, összepakolja a vödreit, festékeit, ecseteit, épp indulni készül, amikor az apát számon kéri, hogyan lehetséges az, hogy pont azt nem tudja lefesteni, amit ő hozott létre, ami ővele esett meg. „Nem énrám tartozik”, hangzik a válasz, „fityfiritty, s már ott se volt”.

Mintha a jelenet azt mondaná, leírás, lefestés, kanonizálás, értelmezés a követőkre marad.  A polihisztor Karátson Gábor pedig a kilencvenes évek elejétől fogva több mint két évtizedet szánt arra képzőművészi életművében, hogy a négy evangéliumot lefordítsa a festészet nyelvére. „Visszafordítani őket eredeti nyelvükre, ha szabad így mondanom” – fogalmazta meg ugyanezt A csodálatos kenyérszaporítás című regény főhőse, aki a legtöbb olvasónak, fikció ide vagy oda, minden bizonnyal a szerző hangján szólal meg.

Csak részben művészeti, ugyanannyira egzisztenciális kérdés lehetett e lefordítás, e visszafordítás Karátson Gábor számára.

Sokszor beszélt arról interjúkban, rádióban, televízióban, hogy nem érti a Bibliát. E nem-értés természetesen a bölcsek nem-értése, így a legtisztességesebb megértés. Hiszen sokszor beszélt arról is, hogy vajon hányan ismerik igazán a Bibliát; azok, akik elolvasták mind a könyveket, vajon hányan értik az egészet egészen. Karátson Gábor életrajza szerint, amikor találkozott a Vizsolyi Bibliával, felpattant előtte egy számára addig zárva volt ajtó, ezután készültek az evangéliumok egyes jeleneteiről készült akvarelljei. Nem illusztrációk ezek a művek, ahogy illusztrációk voltak a Fausthoz készült alkotásai. Nem illusztrációk, hanem olyan összetett képek, amelyek elhagyják a korábbi évszázadok ikonográfiai hagyományát is, hogy a szövegen túli tartományba érjenek.

Ahogy ő fogalmazott: „Számomra a bibliai akvarellek a Bibliáról való elmélkedést jelentik, vizsgálódást jelentenek a jelentések körében, mondjuk ki: imát, egy olyan vállalkozás újrafelvételét, amelyet a régebbi festészet mindig is gyakorolt és soha nem adott fel.” És valóban, mint ahogy az elmélkedés során az ember képzeletében a gondolatok, az érzések, a meglátások; a kontúrok, a színfoltok, a különböző képrétegek hasonlóképpen rakódnak egymásra Karátson Gábor bibliai témájú akvarelljein.

Ezen akvarellek kapcsán nincs értelme azon morfondíroznunk, hogy absztrakt vagy figurális művekkel van-e dolgunk, mert bár a különböző rétegekbe való alámerülés során csodálatos közös játék felfedezni a szemlélődés ceruzavonalakban és színfoltokban formát kapó eredményeit, Karátson Gábor nem absztrakt és nem is figurális, a kiterjesztett perspektíva látás- és láttatásmódja az övé, amelyről olyan elmélyülten írt Vajda Lajos Felmutató ikonos önarckép című művéről szóló teoretikus munkájában. Hasonlóképpen Vajda művéhez, a bibliai akvarellek is kapuk az ember valódi létmódjának megtapasztalásához vezető úton, ahogy Bacsó Béla Walter Benjamint megidézve írta Karátson Gábor táblaképei és bibliai illusztrációi kapcsán: „a csillagok ritka együttállásának módján egy adott pillanatban a műben felragyog előttünk a Nyitott”.


A csodálatos kenyérszaporítás – Karátson Gábor akvarelljei Márk evangéliuma szerint

Bibliamúzeum, Budapest

2018. február 10-ig 



Képek forrása: Bibliamúzeum

MTI (Czimbali Gyula): Karátson Gábor portréja



Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu