Magyar Elek emlékezete

Magyar Eleket, vagyis az Ínyesmestert jól ismerték a 20. század háziasszonyai, hisz ezerszer is átforgatták vaskos szakácskönyvét a vasárnapi ebédek vagy a nagy befőzések előtt. Több mint 80 évvel ezelőtt megjelent könyv azonban nemcsak finom ételek jegyzéke volt, hanem egy olyan izgalmas gasztronómiai, sőt irodalmi utazás is, amelyben többek közt azt is elmesélte, honnan származnak a hozzávalók, mit kell tudni a zöldségek nemzetségéről, de még az ételek elfogyasztóit, az ínyenceket is méltatta. Különleges és példaértékű életéről és hosszú pályafutásáról most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) rendezett kiállítást.

 „Én most egy másik, bibliaszerű könyv társaságában töltöm az estéimet, amely szintén informatív, sőt lexikális célú adatok gyűjteménye, s mégis sokkal több jogon sorolható az irodalomhoz, noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni, hogy odasorozza. Ezt a könyvet a konyhából hoztam be, a szakácsnőnktől, aki azt állítja (mert a férjének volt egy kis földje Zala vármegyében), hogy a könyv többet ér hat hold földnél. Az összehasonlításról nem tudok ítélni, de a könyvet lehetetlen elhallgatnom, mert amellett, hogy fontos, praktikus szükségleteket szakértők véleménye szerint szükségszerűen kielégít, engem is kielégít, úgynevezett irodalmi igényeimmel, mint olvasót” – írta Babits Mihály Magyar Elek Az Ínyesmester szakácskönyve című könyvéről a kiállításon is olvasható levelében.

Ínyesmester. Magyar Elek írói álneve volt ez a szó, mely név mögé bújva évtizedekig írta több újság hasábjain könnyed, kedves történetekkel fűszerezett, ugyanakkor rendkívül sok hasznos információval szolgáló gasztronómiai írásait, melyek aztán később könyv alakban is megjelentek a háziasszonyok és persze az utókor nagy örömére. A szó maga is az ő találmánya, az ínyenceket hívta így, akik alatt nem csupán azokat értette, akik művészi érzékkel képesek elkészíteni egy-egy ételt és italt, hanem azokat is, akik ugyanolyan kifinomult ízléssel tudták azokat értékelni és elfogyasztani. „Aki a finomságot és a szépséget felleli az evésben, csak finom lelkű és megértő ember lehet” – vallotta.

Az MKVM kiállításán a látogatók egy barna bőrfotelben olvasgathatják Magyar Elek receptjeit és jótanácsait, amelyekből megtudhatják azt is, mikor vizitel a zöldbab, miért nem „olcsóbbodik” a csirkehús, hogyan pakolják ki a káposztáshajókat a legények, vagy hogy hol, hány pengőt kérnek egy ananászért. Magyar Eleket olvasni ugyanolyan élvezetes most is, mint amilyen a múlt század közepén lehetett, de nem csak írásai, élete is éppannyira színes volt.

A kiállítás nagyszerűen vezeti végig a látogatókat e játékos lelkű ember életének eseményein. Elmondja, hogyan lett Puskás Tivadar az első főnöke, hogy került be a Magyarország, a Pesti Napló és más lapok szerkesztőségébe, s hogy az írás szinte minden műfajában dolgozott (például autó- és lóversenyekről is tudósított). Elmondja azt is, hogyan született a Pesti Históriák című, ma is hihetetlenül olvasmányos kötete, hogyan ismerte meg (majd vesztette el) első és második feleségét, és azt is, hogy fiatalon még párbajozott is. A kiállítást azonban nem csupán e jól megírt, emberi történetek teszik rendkívül kedvessé, hanem az a számtalan belépőjegy, meghívó és egyéb emlék, amelyet Magyar Elek élete során gondosan megőrzött. Sok-sok színházi előadásra, lóversenyre, valamint táncmulatságokra szóló belépőjegy, a legmagasabb politikai körökből jött meghívó, nászútjáról hazaküldött képeslapok és neves írók, költők kifejezetten neki dedikált könyvei sorakoznak itt egymás mellett, de fényképek terén is erős a tárlat. Amellett, hogy családja, barátai, egykori tanárai, munkatársai mind-mind felbukkanak a fekete-fehér, olykor sárga-barna képeken, olyan gyöngyszemekbe is belefeledkezhetnek az érdeklődők, mint például az az 1930-as visegrádi, strandolós kép, melyen Magyar Elek mellett nem más, mint Kosztolányi Dezső feszít fürdőnadrágban, de nagyon érdekes látni azt is, ahogy egy disznótorversenyen, barátja, Gundel Károly mellett ülve, milyen átéléssel vizsgálja az elé tett sültet.

Magyar Elek kiállításán egy munkáját, családját és pályatársait szerető ember lép elénk, a vállán háromnegyed viharos évszázad történelmével, körülötte az átalakuló várossal, írógépében pedig minden idők legirodalmibb magyar szakácskönyvének kéziratlapjával.



Az Ínyesmester – Magyar Elek emlékezete

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

2018. április 1-ig

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu